Az élet túl rövid, hogy rossz könyvekre pazaroljuk. Tanuljuk meg elengedni azokat! Pár jótanács egy gyakorló írótól és gyakorlott olvasótól. (Olvasása bizonyos mennyiségű humort igényel. Ha ilyened nincs, görgess tovább!)

Mi számít rossz könyvnek?

Igazából olyan, hogy „rossz könyv”, nem létezik. Vannak magyartalanul, helytelenírással, röhejes dialógusokkal, elnagyolt leírásokkal, logikai hibákkal teli művek, esetleg olyanok, amikben faék-egyszerűségűek a szereplők, a cselekmény nem szól semmiről, felbosszant a mondanivalója, a humora vagy annak a hiánya – ezer oka lehet, amiért egy könyvet elítélünk. Jogos vagy jogtalan az ítélet, ebből a szempontból mindegy; utáltuk = szerintünk rossz és kész.

Mikortól lehet rossz egy könyv?

Van olyan, ami már az első oldalakon felborzolja az idegeinket. Van, ami a közepénél indul el lefelé a süllyesztőbe, és olyan is, ami az utolsó oldalon tartalmaz egy olyan plotot, amitől fejreállunk. A magam részéről mindegyikre tudok példát mondani, de még az én (volt) olvasóim is tudnának az enyémekkel kapcsolatban.

Mit csináljak a rossz könyvekkel?

1. Hagyd nyugodtan félbe! Nem kötelező végigolvasni. Hacsak nem az irodalomtanár adta fel olvasónaplóval megspékelendő, senki nem tart fegyvert a fejedhez. Egy rossz könyvet nem szégyen félbehagyni.
2. Rugaszkodj neki! Ha mégis végigolvasod, akkor számíts rá, hogy vagy végig meg fog kínozni – akkor így jártál, lásd 1. pont -, vagy pedig rájössz, mégsem volt rossz könyv. De a döntés csakis a tiéd lehet.
3. Tedd félre! Bizonyos könyvek csak azért rosszak, mert nem a megfelelő időben találtak meg téged. Az olvasó hajlamos azt hinni, ő találja meg az olvasnivalót, azonban ez fordítva van: a könyvek találnak meg minket. Ha rosszkor, az nagy hiba. Később azonban adódhat olyan élethelyzet, amikor megint odanyúlsz a polcra, és akkor van itt az ideje, hogy elolvasd – még az is lehet, hogy kedvenccé válik.
4. Ajándékozd/add el másnak! Egy jó barátnak azért, mert hátha neki tetszeni fog. Vagy később együtt szapulhatjátok, bizonyos körökben az is poén. Esetleg egy ellenségnek azért, hadd szenvedjen ő is. Vagy éppen attól jöttök jóba, mert közösen utálhattok valamit. Mit lehet tudni? A Mozgó Könyvek központja pedig szívesen gyűjti az antikvár csodákat, teljesen mindegy, hogy rosszak-e vagy jók – könyvek és kész.
5. Senki nem szólhat bele, neked mi a „rossz könyv”. Az értékelés mindig szubjektív – még irodalomtechnikai esetben is, legfeljebb ott a szabályok nem engednek nagyobb mozgásteret -, ezért minden olvasónak szíve joga azt a könyvet utálni, ami neki nem tetszett. Ezt még a könyv szerzője sem bírálhatja. Neki joga volt megírni a művet – az olvasónak pedig joga van nem szeretni adott esetben.

Mit NE csináljak a rossz könyvekkel?

1. Ne vágd a falhoz! Kár a tapétáért, és attól a könyv sem javul meg. Illetve ha összetöröd, másnak már nem tudod jó áron eladni. Persze, ha te ettől megnyugszol, az már más kérdés…
2. Ne égesd el! Könyveket NEM égetünk. Erősen környezetszennyező.
3. Ne panaszkodj, ha elolvastál egy rossz könyvet! Ez alatt azt értem: ne másokat hibáztass érte — ezt csak magadnak köszönheted. Tudakozódni kellett volna előtte: biztos, hogy nekem szól? Ha volt beleolvasó, elég lett volna belenézni: tutira tetszeni fog? Nem az író tehet róla, neki megvan a maga baja; más olvasóknak pedig a szuverén joga a saját véleményéhez. Neked meg legyen magadhoz való eszed, hogy ha már így „beletrafáltál” — mindenkivel előfordul, hidd el –, akkor
4. ne dühöngj rajta! Ez csak egy iromány, könyörgöm, nem az élet! Nincs elég bajod? Mérgelődés helyett inkább vedd elő a régi kedvenc olvasmányod vagy egy újabb, nagyobb eséllyel jobbat, és kezdd el azt olvasni. Annyi könyv van! Hidd el, jobb lesz! Vagy most már le lehet pattanni a Balatonra, lazulás, buli, haverok, F… bármi.
Addig se lógsz a neten… :P

Jó (jobb) olvasást és fel a fejjel! ;)

(Kép: Freepik)