#olvasóvagyok #ünnepikönyvhét #elsőnap

Az idei év több szempontból formabontó a Könyvhét számára: most először nincs mögötte állami támogatás; vannak nemkönyves, de könyveket támogató standok is (pl. Világok lángja és a Sárkányos, akiket a Fantasy Expón láttam); szerintem most a legtöbb a kiállító a könyvhéten (85+74=159?); jön megint egy nemzetközi hírű, külföldi szerző, a kortárs tini-vámpírhorror királya, az ír Darren Shan; most először jelenik meg több kiállítónál könyvem; és végre nem fázom, ha szeles és felhős a nyári idő (ennyi a PMP előnye, de aztán több nincs :P). Kihagytam valamit? Mindjárt kiderül!

+

(A képek nem kerültek be. A könyvheti nyitó díszszázad zenés meneteléséról készült videót is szerettem volna feltenni, de azt nem akarta. Bugos az egész.)

+ UPDATE:

Fotók a FB-on: KATT IDE! és a könyvhétnyitó díszszázad videója: KATT IDE!

Hát na. Mindenesetre megvolt az első nap.

A reggel félig-meddig nehézkesen – mert valamit behozott a szél a városba, ami nem volt jó, és remélem, a második napra kiviszi -, de amúgy egészen jó kifejlettel zajlott le – amikor is elvittem a raktárkészletemből a megbeszélt mennyiséget a Bookaholic kiadó (Dunakorzó, 47-es) standjára. Aztán reklámtermékeket vittem a HELMA Könyvek és MKMT mozgalom (Dunakorzó, 57-es) pavilonjához is.

Utána siettem haza, hogy visszaérjek a dedikálásomra, de ne maradjak ebéd nélkül, és persze szükségem volt még egy kávéra. :D

Délután 4-5 között dedikáltam a HELMA Könyvek jóvoltából, Bódai-Soós Judit és Farkas Pál kollégáim között. Eljött pár drága barátném, egyik tinikori, másik újkori, harmadik évtizedes :) Jólesett beszélgetni, dedikálni és élvezni a végre nem 35+ forróságot (mit is mondtam a PMP előnyeiről? :D ).

A dedikálás után Pankával felkerekedtünk és elmentünk nézelődni, bár nem volt betervezve, de meglepett a jöttével, és nagyon örültem neki. Így végigsétáltuk a teljes rendezvényt és még játszottunk (és nyertünk) is. :D

Három könyvet hauloltam, mert nem bírtam magammal, de nekem legyen mondva: az egyik pár hete piszkálta a triggeremet – szóval KELL, mert ami ennyire idegesít, annak számomra üzenete van, ez hétszentség -, a másik már hosszabb ideje kísértett, hogy meg kéne venni -, a harmadik pedig a lányom kedvence, és nagyon örült neki, amikor megkapta. (Majdnem nem sikerült megszerezni, mert elromlott a terminál, de a barátosném kisegített kápéval, és aztán leboltoltuk magunk között, bankilag. Mi mindenre jó a 21. század! :) )

Hazafelé pedig olyan hírre reagáltam a buszon könnyekre fakadva, harminckettes vigyorral, egy halk „Yesss!” kíséretében és ökölbe zárt kézzel lefelé húzott karral (ez a jellegzetes „ez az!”-mozdulat), amire azt hittem, tán sose fogok.

Ugyanis, amíg én dedikáltam, a megnyitón váratlanül felbukkant Tarr Zoltán, a friss kultúrminiszterünk, és bejelentette többek között, hogy megszüntetik az árkötöttségtörvényt. Amit egész álló nap barátnémnak szidtam, hogy miért van, és mennyire káros… Mire hazaértem, már nincs!!!

Elmondhatatlanul boldog vagyok. Remélem, már holnap érvényessé tehető, hogy nem kell az idei könyveket minimalizált akcióban adni. Az lenne az igazi. :D

De addig aludjunk egyet! Holnap 14:30-től dedikálok a HELMA Könyvneknél. ;)