#Q45

…hogy a saját naplómat képtelen vagyok pöpecül vezetni, ellenben legkedvesebb bolondomét simán. Ez mindig így volt és ezek szerint így is lesz. :D Függetlenül attól, hogy nincs otthonra szerelt irodai munkám, tök olyan, mintha bejárnék, mivel feladataim azért vannak. És annyira jellemző, hogy ezek a feladatok egyszerre ömlenek be a likon, így aztán már rangsorolnom és háttérbe szorítanom is kell egyet-egyet. Mintha megéreznék… :D …Srácok, én ezt a karantént lassan megszokom, már nem is hiányzik a külvilág… (Nem ám :D de megmondom őszintén, nincs bennem az a jaj-de-várom, hogy tömegben tolongjak a boltban vagy lógjak heringtársaimmal a metrókapaszkodón… A napfény, mászkálás hiányzik, és ezt úgy tudnám elképzelni, hogy nincs ott senki más. :D Mindenki maradjon otthon, sétálni megyek! :D Álom, álom, édes álom…

Amit ma írtam:

• egyelőre előre haladtam Andreáékkal. Ún. konzervbejegyzéseket a saját életükre nézve előre meg lehet írni, az aktualitásokat figyelve pedig majd lehet igazítani. Van rá biztonsági időtartam. (Írói kulisszatitok, tessék. :D ) Ott most amúgy is dermedt várakozás van, miután lassan Olaszországban beindul az élet kéthetes eltolással, ugye…

Amit ma olvastam:

• van nálam egy szuper könyv, lásd következő pont

Amit ma dolgoztam:

• és az elkövetkező napokban fogok: egy kivételes megjelenés harcostársam jóvoltából, megtisztelő módon én korrektúrázom. Drukkoljatok, hogy 1. időben kész legyek vele, 2. kifogástalan legyen, mert ennek a könyvnek (is) tökéletesnek kell lennie. :)

#maradjotthonésznél